ISKOLAI ZAKLATÁS

Az iskolai zaklatás fogalma a múlt szá-zad második felében, az 1970-es évek-ben került a kutatók látókörébe. Elô-ször Svédországban figyelt fel a jelenségre a téma skandináv szakértôje, Dan Olweus, majd az érdeklôdés átter-jedt más országokra is a térségben. Norvégiában – annak ellenére, hogy évek óta lehetett hallani, olvasni a médiában a zaklatás jelenségérôl, és a szülôket is foglalkoztatta a téma – az iskolafenn-tartók hivatalosan nem foglalkoztak ko-molyabban a zaklatásos esetekkel egé-szen 1982-ig. Abban az évben négy tinédzser korú iskolás követett el ön-gyilkosságot, és tettük hátterében való-színûleg a társaiktól elszenvedett folya-matos és hosszan tartó zaklatás állt (Olweus 1999). Az eset következtében a politikai döntéshozók is azonnali be-avatkozást sürgettek.A zaklatás témájával foglalkozó nemzetközi kutatások az 1970-es években indultak el, Magyarországon azonban viszonylag késôn, a 2000-es évek elején jelent meg a tudományos és a minden-napi nyivánosságban (Figula 2004; Buda 2010). A tanárokat és pedagógusokat egyelôre jobban foglalkoztatta a diákok alacsony motiváltsága, valamint a velük kapcsolatban felmerülô fegyelmezési problémák, mint az iskolában megje-lenô zaklatás (Buda 2010). Ennek meg-felelôen számottevô, a témával foglal-kozó tudományos szakirodalom egyelôre nem lelhetô fel (Figula 2004). Az elsô, az iskolai zaklatás jelenségével foglalkozó kutatást Figula Erika (2003) készítette. A kutatás kis mintája (n = 505) és terü-leti korlátozottsága miatt (a mintavétel kizárólag Hajdú-Bihar megyét értin-tette) nem tekinthetô reprezentatívnak, azonban felhívta a szakemberek és az érintettek figyelmét az oktatási intémé-nyekben jelen lévô zaklatás jelenségére (Nagy, Körmendi & Pataky 2012). A World Health Organization (WHO) által négyévente elvégzett, az iskoláskorú gyermekekre fókuszáló ku-tatást negyvenöt európai és észak-amerikai országban folytatják le. Ma-gyarország 1986-ban csatlakozott a felméréshez, amelynek néhány kérdése az iskolai zaklatás jelenségét is érinti (http://www.hbsc.org/ 2017). A leg-utolsó magyar adatfelvétel 2014 tava-szán történt, a 11, 13 és 15 éves kor-osztály megkérdezésével, ezek adatait 2016-ban publikálták (Inchley, Currie, Young, Samdal, Torsheim, Augustson, Mathison, Aleman-Diaz, Molcho, We-ber & Barnekow 2016). A kutatás eredményeinek bemuta-tására a jelen cikk keretei között nincs lehetôség, azonban a kutatásról és az eredményekrôl itt olvashatnak bôveb-ben: https://euro.sharefile.com/share?#/view/sccee42340cf4a6fb.